KnoxTalk Radio · 5 · 12:00–18:00

Valaki élőben jelentkezik.

Charles, átadom neked a szót.

Mondd el, milyen híreid vannak.

Ott voltam.

Mindenki egyszer csak megbetegedett.

De... nem mindenki lesz beteg.

Többen voltunk, az északi úthoz futottunk.

És mindannyian körülöttünk ébredezni kezdtek.

Ébredő holtak.

Láttunk katonákat védőöltözetben.... egyszerűen bedobtak minket a teherautókba.

Volt ez a nő.

Egyszerűen lelőtték.

Akkor még nem tudtuk, hogy miért.

Most már tudom, hogy szívességet tettek neki.

Katonai táborban tartottak minket.

Karanténnak nevezték el.

Amikor az emberek elkezdtek megbetegedni, elvitték őket.

Tesztelésre - mondták, több centi vastag vegyvédelmi ruhákban.

Akiket elvittek, soha nem jöttek vissza.

Nem ismertem senkit, akivel ott voltam, de...

Apák. Lányok. Feleségek. Gyerekek...

Elvesztették a családtagjaikat, egyiket a másik után...

Aztán két nappal ezelőtt felébredtünk, és a cellák nyitva voltak.

A katonák eltűntek.

Nyom nélkül.

Csak egy szitává lőtt, egyenruhás fickót találtunk.

Úgy tűnt, mintha valami nézeteltérés lett volna.

Észak felé vettük az irányt, csak átmentünk a határon.

Senki nem szólt egy szót sem.

Úgy éreztem, mintha a pokolban jártam volna.

Köszönöm a hívásodat.